A Marvin családregény

A kezdetek, avagy terjeszkedés az óraipar bölcsőjében

Abban az időben, a legtöbb órakészítő, az órának mindössze egy részét, leggyakrabban csak az arany vagy ezüst tokot készítette, amit aztán a La Chaux-de-Fonds-ban vagy Le Locle-ban szereltek készre.
Az óra összeszerelés rendszere (francia szakkifejezéssel: établissage) 1800 körül kezdett kialakulni. Az un. établisseur volt az óra összeszerelő műhely tulajdonosa, ahol az órások az elkészült szerkezetek ellenőrzését, az utolsó simításokat végezték el, valamint a különféle helyekről és szállítóktól érkező alkatrészekből összeszerelték végül az órát, és elvégezték az órák végső beállítását, finomhangolását.

A család történetének legfőbb pontjai:

• 1850 - Marc és Emmanuel Didisheim megalapította első óra összeszerelő műhelyét a Bern tartományban található Saint Imierben.
• 1890 - Henri-Albert, Edgar és Charles - az alapító Mark fiai - vették át az örökséget, és építettek egy gyárat. A céget 'Albert Didisheim és Fivérei'-re keresztelték.
• 1893 - A berni székhelyű Szerzői Tulajdon Szövetségi Intézménye hivatalosan is bejegyezte a Marvin márkanevet.
• 1894 - A cég La Chaux-de-Fonds-ba költözik és nevét 'Albert és Edgar Didisheim'-re változtatja.
• 1895 - Edgar halála után Henri Alberthez csatlakozik 3 fia - Marc, René és Jean.
• 1905 - A cég neve 'Henri Albert Didisheim, Marvin gyár'-ra változik.
• 1912 - A cég saját jogú gyárrá válik. A La Chaux-de-Fonds-ban található Numa Droz utca 166 szám alá költözés egyben azt is jelentette, hogy a teljes designt, gyártást és értékesítési hálózatot egy fedél alá szervezték. Ezen felül a berni régióban található Reconvilliersben alapítottak egy alkatrész gyárat, ahol a leggyakoribb alkatrészek készültek.
• 1917 - Marc, René és Jean követték apjukat, Henri Albertet, a cég nevét 'Henri-Albert Didisheim Fiai, Marvin Gyár'-ra változatatták.
• 1918 - Marvin az egyik legnagyobb manufaktúra ebben az időben La Chaux-de-Fonds-ban, több mint 300 munkással, az otthonról bedolgozókat nem számítva.
  Hűen a cég alapfilozófiájának számító folyamatos innovációhoz, egy külön épületszárnyat hoztak létre a műszaki fejlesztések osztályának.
• 1921 - A gyár szervezettségét a Svájci Óraipari Folyóirat április 21-i kiadása példának állította a helyiségek, a munkatársak egészségi-, és munkakörülményeinek valamint a gyártási folyamat rigorózusságának tekintetében.
• 1926 - A gyártás racionalizálására és a termelékenység növelésére való törekvés munkás lázadáshoz vezet, ami két hónapig tart.
• 1934 - A cég nagyobb helyre költözik La Chaux-de-Fonds-ban.
• 1939 - A gyár lőszerrel látja el a francia haderőket.
• 1941 - A gyár részvénytársasággá alakul, 'Compagnie des Montres MARVIN SA' néven.
• 1950 - Marvin centenáriumát ünnepli, dicsősége csúcsán van, és egy emlékezetes automata naptáros órával ünnepli fennállásának százéves évfordulóját. A cégnek ezidőtájt mintegy 200 munkatársa van.
• 1970 - Az óragyártás válságának közepén, Marvin hazárdjátékba kezd és megerősíti a cégstruktúrát. Csatlakozik az MSR Csoporthoz, ahol az egyik legnagyobb márka lesz (MSR = Manufactures d'horologerie Suisses Réunies - Svájc Egyesített Óragyárai). Ezután a márkát licensz alapján egy olasz csoport működteti.
• 2002 - Marvin visszanyeri függetlenségét egy gyakorlott és képzett rajongói csoport vezetése alatt, azon cél mellett elkötelezve, hogy a nevet eredeti ragyogásába és dinamizmusába visszaállítsa.
• 2007 - Marvin Watch Co. bemutatja új, kifinomult óra kollekcióját - svájci minőségi órák kortárs designban, amelyek újradefiniálják az órakészítés szabályait és konvencióit.

A Marvin család

Didisheimek: a vállalkozó órások
A család eredetileg a Svájcban található Basel közeli Allschwillből származott. 1694-ben a francia Elzász területén lévő Hegenheimbe emigráltak. A Diedesheim név az idők során Diesdisheimre, Didisheimre sőt Ditisheimre is változott. Az iparágban gyakran előfordul a családnak ez a három ága.

A Marvin név a Didisheimek sorrendben négy generációját kísérte végig, apától fiúig, akik mindannyian ugyanazt az elvet követték: a szerepek világos szétosztása, merész üzleti érzék és találékonyság. Íme a történetük...

Az első generáció: 1850 - 1891
Marc és Emmanuel Didisheim volt az alapító atyja a Didisheim óra-összeszerelő műhelynek Saint Imierben 1850-ben. Nagyon hamar kijelölték saját szerepeiket, Emmanuel volt felelős az órakészítésért, Marc pedig az értékesítésről gondoskodott. Sikerük egyik legfontosabb titka, termékeik közvetlen megbízhatósága mellett, az óragyártás gépiesítésébe vetett hitük volt. 1854-ben egy műhely építésébe fogtak, ami nagyon gyorsan növekedésnek indult, hogy a bejövő rendeléseket teljesíteni tudja.

A második generáció: 1891-1917
Mivel Emmanuelnek nem voltak gyerekei, a céget 1891-ben Marc fiai - Henri Albert, Charles, Edgar, Hyppolite és Bernard - vették át. A szerepek itt is nagyon tisztán elkülönültek.
Henri Albert, testvérei Charles és Edgar segítségével, elismerést hozott a családi cégnek. Hamarosan - az ő égisze alatt - bejegyezték a Marvin nevet (1893), a cég La Chaux-de-Fondsba költözött (1894) és a műhely gyárrá alakult (1912).
Hyppolit, akit csak Hippnek hívtak, testvére Bernard segítségével nemzetközileg is ismerté tette a márkát. 1893 Október 2-án feleségével és lányával érkezett New Yorkba a "La Bretagne" fedélzetén Le Havre-ból hajózva. Érkezése az Ellis Island-i regiszterben került megörökítésre, Egyesült Államokban letelepedő importőrként. Részt vett a chicagói Universal kiállításon, ahol a következőket jegyezték fel az Albert Didisheim et Frères Manufacture modelljeiről:
"...befejezésül, meg szeretnénk újra említeni a Saint Imierből származó Albert Didisheim és Fivérei órakollekcióját. Széles választékot kínálnak Glassite típusú három negyedes platina kaliberekből, aranyozott és nikkel hidakkal , tanúsítva a gondos és szakképzett kézi munkát."

A harmadik generáció: 1917-1945
1917-ben a Didisheimek új generációja lépett a gyár kormányrúdjához, amikor Marc, René és Jean követte apjukat, Henri Albertet.
A családi tradíciók folytatásaként, szerepeik világosak voltak: Marc és Jean az értékesítésért felelt, mialatt Jean gyakran akár 6 hónapig tartó üzleti utakra ment, René a cégvezetésért és a gyártásért felelt. René és Jean szociálisan is érzékenyek voltak, ami arra vezette őket, hogy tartalékalapot képezzenek, lehetővé téve beteg alkalmazottaknak , hogy bérük felét 300 napot át kézhez kapják, valamint nyugdíjazási alapot hoztak létre kiegészítendő a nyugdíjbiztosítás összegét.
A második világháború alatt Marc az Egyesült Államokba költözött, de később visszatért La Chaux-de-Fonds-ba, ahol 102 éves korában bekövetkezett haláláig élt. Jean 1944-ben, René 1966-ban halt meg.

A negyedik generáció: 1945-1973
René, fiát Pierre-t 1939-ben, unokaöccsét, Jean fiát, Raymondot 1945-ban vette maga mellé, így készítve elő utódlását. Tiszteletben tartva a feladatok kijelölésének családi szokását, Pierre, akinek a beceneve Pisztoly volt, az értékesítésért, Raymond a cégvezetésért felelt. Nagyszerű műszaki vezetőt találtak Albert Boillot személyében, és az ő triumvirátusuk tartotta fenn a márka kitűnő hírnevét, és sikeresen felügyelték az MSR Groupba való beolvadást.

Korabeli Marvin kollekció

Órakészítési tapasztalat
Marvin már a kezdetekkor is hangsúlyt fektetett a technológiai innovációkra. Charles Didisheim, Marc fia, szintén kiváló feltaláló volt, 1891 és 1911 között 18 szabadalmat jegyeztetett be.
Abban az időben mikor az óragyárak virágoztak, és az időmérők is folyamatosan fejlődtek, a technológiai újítások lehetőséget adtak a megkülönböztetésre és új piacok meghódítására. A Marvin gyár soha sem ingott meg az innováció felé való elkötelezettségében, folyamatosan és gondolkodás nélkül fejlesztve a műszaki részlegét.

A Revue Internationale de l'Horologerie 1921. április 21-ei cikkében Henri Buhler kiemeli a tényt, hogy Marvinnál, "a gyártás magját az összeszerelő specialista végzi, majd a technikushoz kerül. Ő alakítja ki a szerkezetet, összeállítja az általános és részletes terveket, kalkulálja a megtérülési számokat, és szabályozza a gyártást A-tól Z-ig. Henri Buler csodálta a szigort, amivel ezt a folyamatot alkalmazták, a műszaki vezetőtől a mechanikai részlegen át, az összeszerelő és beszabályozó műhelyig.
Ez a különösen jól olajozott gyártási folyamat, a számos bejegyzett szabadalom, az órák ismétlődő COSC tanúsítványai, az innovációkra való műszaki képesség - vízállóság, anti-mágnesesség, ütés állóság - tették a egy a megbízhatóságáról és összeszerelésének precizitásáról híres márkává.
A 60-as évek elején a gyár az extra lapos kronométerek és szerkezetek fejlesztésével igyekezett kitűnni. Ilyen volt mindenekelőtt az 515-ös extra lapos kaliber - 2,7 milliméteres magasságával. 1961-től, a márka a sajtóközleménye szerint, a hivatalos 'különösen lenyűgöző eredmény'-ről szóló bizonyítvánnyal rendelkező különösen lapos kronométerek 90%-át Marvin készítette. Ezek a műszaki innovációk megtalálhatóak voltak a 'Victory Chronometer'-ben is, amit egy egyszerű automata naptárral vezettek be. A gyárat még ma is példaként említik a mechanikus szerkezetek szigorúsága és precizitása okán. A márka akkoriban olyan svájci óragyáraknak volt beszállítója, mint a Vulcain, Revue-Thommen, Zenith és Chronoswiss.

Innovatív formák...
Miközben a gyár hírnevét a szerkezetek adták, a sikerhez a stílusérzék is hozzájárult. Marvin szorosan követte az órakészítés formáinak fejlődését: zsebórák, láncos zsebórák, melltűre szerelt ékszer órák, gyűrűk vagy nyakláncok.

A különféle változatok megsokszorozódtak, megelőzve a karórák egyre növekvő fontosságát: forma, anyag, díszítés, komplikációk… A modellek nagy száma közre játszott a hírnév megalapozásában.

Az abroncs óra
A 30-as években René Didisheim alkotta meg ezt a gumi abroncsba beépített órát, ami tisztelgés a család autókhoz való vonzódása előtt. Pierre Didisheim később egy pánttal kiegészítve kulcstartót alkotott belőle.
Nehéz kezdet után az óra nagy sikereket ért el, köszönhetően az igen innovatív reklámkampánynak, ami megerősítette egy második óra hasznosságának ötletét. Képanyagok és szlogenek ébresztették fel a férfiak ábrándjait az autóversenyzésről, reklámozva a kor főbb autómárkáit, mint a Jaguar-t, a Mercedes-t, és a Fiatot vagy híres versenyzőket, mint Fangio, Ascari vagy Stirling Moss...

Az autós óra
Szintén a 30-as években alkották meg az órát autósoknak. Ezt a kerekített formájú órát a csukló belső oldalán hordták, hogy az időt vezetés közben a kormányt fogva is le lehessen olvasni.

A balos óra
Változtak az idők, és a balkezességet is egyre jobban elfogadták. Az 50-es évek kezdetétől, Marvin a tok bal oldalán elhelyezett felhúzó koronával rendelkező órát kínált balkezeseknek.

A Bolygó Hollandi
A név a repülés hőseit idézi fel: Ikarust, a szellemhajót Wagner operájából, és a KLM légitársaság repülőinek nevét. A modellt 1955-ben alkották két új szerkezettel, az 580-assal és a kronométer változathoz az 580P jelölésűvel. Az óra végigkísérte a Marvin és a KLM légitársaság között megkötött partneri társulást, és a holland légitársaság pilótáinak hivatalos órája volt.

Az órások: élő emlékezetek

Szemeik megviseltek az apró alkatrészekkel való foglalkozás következtében, és életük jelentős részét egy munkapad mögött ülve töltötték. Átélték a gyár dicsőséges napjait, az aggodalom időszakát, 'A Marvin' életük fontos része volt.

Dolgoztak órásként, gyártási vezetőként, összeszerelési részleg vezetőként vagy beszerzési részleg vezetőként... most újranyitják életük történetének érzelmekkel telt lapjait, mi pedig köszönetünket fejezzük ki ezért

Alábbiakban ezekből a visszaemlékezésekből olvashatunk:

• 'Az emberek hosszú ideig dolgoztak a cégnél, különösen az órások.'
• ' A főnökök szigorúak, de udvariasak és rendesek voltak.'
• 'Anyagiak terén, összehasonlítva a versenytársakkal, nem volt okunk panaszra'
• 'A Marvin egy jó iskola volt, nem voltak tanoncok, az embereket fiatalon vették fel és fejlesztették őket. Kivéve az órásokat, akiket csak kellő tapasztalattal alkalmaztak.'
• 'A főnökök nagyvonalúak voltak az alkalmazottakkal'
• 'Egy jó, dolgos légkör volt a cégnél'
• 'A Marvin jó szociális csomagokat kínált'
• 'A versenytársakhoz képest, jól el voltunk látva gépekkel'

A sajtó is feljegyezte 'A Marvin' légkörét:
"A Marvin hosszú távon is megtartja munkásait - amit a munkapadok mögötti sok őszes hajú fej tanúsít - így biztosítva a rendszerességet a gyártásban. A személyzet legidősebb tagja 81 éves - egy minőségellenőr, aki soha sem akarta abbahagyni a munkát."- Revue Internationale de l'Horologerie, 1921. április 15.
'A Didisheimek olyan légkört alakítottak ki, ami mindenkit lelkes munkára bátorít; a csoportvezetők az igazi vezetők.' - The Centenary of the Marvin Manufacture, 1950