Mi lehet annál izgalmasabb, mint hetente újabb és újabb érdekes információt megismerni a divatékszerek és órák világáról? Iratkozzon fel hírlevelünkre, és elsőként értesül az új trendekről és akcióinkról!
Hasznos tudnivalók
az arany ékszerrőla drágakövekről
a gyémántróla karikagyűrűrőlezüst ékszera fémallergiáróldivatékszerékszer mini lexikonaz óra használatrólaz óra szerkezetekrőla swiss made fogalmaVásárlási információkGaranciális kérdésekJogi nyilatkozatAdatvédelemInformációkOldaltérkép
Hasznos tudnivalók
Hasznos tanácsaink közt ékszervásárláshoz kapcsolódó információk, ápolási tippek, javaslatok segítenek Önnek abban, hogy a vásárolt divatékszer, karikagyűrű, nyaklánc, medál vagy karóra sokáig az eredeti minőségében és ragyogásában lehessen viselőjének kedvelt darabja.
A drágakő
Olyan természetes szervetlen ásvány, vagy szerves vegyület, ami különlegesen ritka vagy különlegesen szép. Tehát nincs egzakt definíció, a drágakő fogalma igen relatív. A drágakő fogalma az évezredek folyamán formálódott, alakult, míg napjainkban ott tartunk, hogy a közel 3.000 féle ásvány közül mintegy 50-100 darabot használunk a gyakorlati életben mint drágakövet és további körülbelül 300 féle ásványt hívunk még annak. Ami talán még fontosabb, az a drágakövek értéke. Alapelv, hogy a drágaköveknek nincs pontosan meghatározható értéke. Tehát az a kérdés, hogy melyik a legdrágább kő, értelmetlen. Egy drágakő mindig annyit ér, amennyiért meg lehet venni, vagy amennyiért el lehet adni. Ez azért van így, mert minden drágakő a természet egyedi ajándéka, sosincs két teljesen egyforma.
Természetesen vannak azonban irányelvek. Néhány ezek közül:
- minél nagyobb egy kő, annál értékesebb (pl. 5.0 ct feletti súlyú tiszta smaragd vagy rubin csak tízévente egyszer kerül elő).
- minél ritkább egy kő, annál értékesebb (már nem bányásszák, csak egy helyen bányásszák, stb.).
- minél szebb, intenzívebb színe van, annál értékesebb (pl. zafírnál a búzavirág kék, rubinnál a galambvér vörös a legdrágább szín).
- legjobban körülhatárolható (állandóan emelkedő tendenciájú) ára csak a gyémántoknak van (a gyémánttőzsdék árfolyama a mindenkori irányadó).
- ha drágakövet vásárolunk, minden esetben több, hasonló eredetű, méretű és küllemű drágakövet és azok árait vessünk össze. Végül csak és kizárólag, a nekünk személy szerint legjobban tetsző példányt vásároljuk meg,
- drágakövet csak olyan hivatalos forgalmazótól vásároljunk, akiben megbízunk!!!
A legfontosabb drágakövek:
1. Gyémánt (tiszta szén):
Vegyjele: C; keménysége: 10 Legkeményebb a MOHS-skálán (melyet szerzőjéről neveztek el). A MOHS-skála gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a magasabb sorszámú drágakő karcolja az előzőt. A viszonylag gyakori ásványok egymást követik benne. A gyémánt törése: kagylós, rideg, könnyen csorbulnak az élei.
Gyémánt utánzatok:
- szintetikus Moissanite
- Cirkónia FIGYEKEM NEM CIRKÓN! Óvakodjunk ettől a hasonlóságtól.
A cirkón valódi ásvány, vegyjele: ZrO2SiO2 A cirkónia műtermék! A természetben nincs megfelelője.
2. Rubin, zafír (ugyanaz az ásvány):
Vegyjele: Al2O3 – fehérzafír; Cr3+ Al2O3 – rubin (króm színezi vörösre); Fe2+ Al2O3 – kékzafír (vas színezi kékre); keménysége: 9; törése: kagylóstól a szilánkosig. A korund ásványcsoport részei.
3. Smaragd:
Vegyjele: 3BeOAl2O36SiO2; keménysége: 7,5-8. törése: kagylóstól az egyenetlenig. A berill ásványcsoport része. A teljesen víztiszta kő rendkívül ritka, általában folyadék és kristályzárványok jellemzik. Népszerűsége miatt gyakran szintetikus formáját foglalják ékszerbe.
Műtermék: Ipari célú kutatások során készült, később vált drágakő utánzattá.
Szintetikus kő: Mesterséges körülmények között előállított, de az eredeti kövekkel azonos szerkezetű, kémiájú, optikai tulajdonságú kő. Jellemzően értékes és/vagy ellenálló köveket érdemes szintetizálni, például rubint, zafírt, smaragdot. Ezeket ipari (pl.: óra-, műszeripar, híradástechnika, űrkutatás) illetve kereskedelmi felhasználása miatt megéri előállítani. Az első szintetikus gyémánt 1953-ban az USA-ban készült el, az első szintetikus rubint pedig 1890-ben Verneuil-féle kályhában sikerült előállítani, úgynevezett cseppolvasztásos módszerrel.
Féldrágakő: A Nemzetközi Ékszerész Szövetség 1988 óta tiltja ezt a meghatározást. Sajnos ma is sokszor használják a kevésbé értékes kövek kereskedelme során. Nincs tudományos alapja – ne használjuk, mert értékcsökkentő hatású!
Forrás: Dr Oberfrank Ferenc – Gemmológiai Alapismeretek Walter Schumann – Drágakő Biblia
"Köszönöm az extra gyors szállítást és a személyes átvételi lehetőséget. Az eladó Hölgyek maximálisan kedvesek és segítőkészek voltak, minden könnyen, gyorsan és rugalmasan lett lebonyolítva. Maximálisan elégedett voltam mindennel, pedig ez csak ritkán fordul elő :-)"
H. Barbara
"Igen, én elégedett vagyok. Gyorsan átkerült az óra, ott is volt, tudtak róla. A hölgy válaszolt a kérdéseimre, készséges volt. Tulajdonképpen semmit, de semmit nem tudnék mondani amit jobbító szándékkal, de máshogy kéne csinálni. Ár, ajándék, minden úgy volt ahogy megbeszéltük. Nem nekem kellett mondani, tudták. Így tovább, sok sikert kívánok!"
Sz. László
"Köszönöm, mindennel elégedett voltam a rendelés során. A rendelt termék olyan volt, amit vártam, a rendelés állapotáról folyamatosan tájékoztattak, telefonon értesítettek az átvétel lehetőségéről. Másnak is szívesen ajánlom szolgáltatásaikat. "
F. Ildikó
